Összegzés: A mai leckében megtanuljuk, hogy a szuverén Isten örökre úgy szabta az időket, hogy az emberek áhítattal álljanak előtte. Szentírás
A Prédikátor írója, más néven „Qoheleth” és „a prédikátor” azt akarta tudni, hogyan lehet értelmes életet élni. Mindenféle módot kipróbált, hogy értelmes életet éljen. A mai szövegben arról beszél, hogy mindennek megvan a maga ideje.
Hallgasd meg, hogyan fogalmazott a Prédikátor a Prédikátor 3:1-15-ben:
1 Mindennek megvan a maga ideje, és minden dolognak megvan a maga ideje az ég alatt:
2 Ideje a születésnek és ideje a meghalásnak;
ideje van az ültetésnek, és ideje leszedni, amit elültettek;
3 Ideje az ölésnek és ideje a gyógyításnak;
ideje a lebomlásnak és ideje a felépítésnek;
4 Ideje a sírásnak és ideje a nevetésnek;
ideje a gyásznak és ideje a táncnak;
5 Ideje van a köveket eldobni, és ideje a köveket egybegyűjteni;
ideje az ölelésnek és ideje az öleléstől való tartózkodásnak;
6 Ideje a keresésnek és ideje a vesztegetésnek;
ideje van megtartani és ideje elvetni;
7ideje a tépésnek és ideje a varrásnak;
ideje a hallgatásnak és ideje a beszédnek;
8 Ideje van a szeretetnek és ideje a gyűlölködésnek;
ideje a háborúnak és ideje a békének.
9 Mi haszna van a munkásnak fáradozásából? 10 Láttam az üzletet, amelyet Isten az ember gyermekeinek adott, hogy elfoglalják magukat. 11 Mindent széppé varázsolt a maga idejében. Ezenkívül az örökkévalóságot az ember szívébe helyezte, de azért, hogy ne tudja meg, mit tett Isten a kezdetektől a végéig. 12 Észrevettem, hogy nincs jobb számukra, mint örülni és jót tenni, amíg élnek; 13 azt is, hogy mindenki egyen és igyon, és gyönyörködjön minden fáradozásában – ez Isten ajándéka az embernek.
14 Észrevettem, hogy amit Isten tesz, az örökké megmarad; semmit nem lehet hozzátenni, sem kivenni belőle semmit. Isten megtette, hogy az emberek féljenek előtte. 15 Ami van, az már megvolt; ami lesz, az már megvolt; és Isten azt keresi, amit elűztek. (Prédikátor 3:1-15)
Bevezetés
Olyan időket élünk, amikor az emberek nem állnak rettegésben Isten előtt. Annyira elfoglaltak vagyunk, hogy elfelejtjük őt. Annyira lemerültek a saját céljaink, hogy alig gondolunk Istenre.
Amikor a Prédikátor ezt az üzenetet írta Isten népének, ők is megfeledkeztek Istenről. Foglalkoztak azzal, hogy vásároljanak és eladjanak, vagyonokat szerezzenek és elveszítsék őket, és nem sokat gondoltak Istenre. Nem álltak ámulattal Isten előtt. A Prédikátor úgy kezdett szembeszállni ezzel a problémával, hogy emlékeztette Isten népét a maga idejében – és a miénkben is –, hogy mindennek megvan a maga ideje.
Felülvizsgálat
A Prédikátor saját bemutatkozásával (1:1), témájának kifejtésével (1:2) és témájának költői összefoglalásával (1:3-11) nyitotta meg a Prédikátor könyvét.
Témája egyszerű: minden hiúság.
A hiúság héber szó jelentése „pára” vagy „lélegzet”. Arra utal, ami értelmetlen, hiábavaló, mulandó és múló.
Tehát a Prédikátor témája az, hogy az életben minden értelmetlen. Tizenkét és fél fejezeten keresztül mutatja be témáját.
A Prédikátor azonban végül helyesbítést ad. Azt mondja, hogy Isten nélkül minden értelmetlen az életben. Végső célja, hogy megmutassa, csak akkor élhetünk értelmes életet, ha azt Istennel való helyes kapcsolatban éljük. Ha nem éljük életünket Istennel való helyes kapcsolatban, akkor valóban minden értelmetlen az életben. De ha valóban Istennel való helyes kapcsolatban éljük életünket, akkor az életben mindennek van értelme.
A Prédikátor az élet számos területét megvizsgálta, hogy bebizonyítsa, minden hiúság, hogy az életben minden értelmetlen Isten nélkül. Feltárta a bölcsességet (1:12-18), az örömöt (2:1-11), a bölcs életet (2:12-17) és a fáradságot (2:18-26). És mindegyik területen felfedezte, hogy Istenen kívül nem nyerünk semmit.
Folyamatos kutatása során, hogy megtalálja, hogyan éljen értelmes életet, a Prédikátor figyelmét az időre fordította.
Lecke
A mai leckében megtanuljuk, hogy a szuverén Isten örökre úgy szabta az időket, hogy az emberek áhítattal álljanak előtte.
I. A tézis: Mindennek van évszaka (3:1)
Először nézzük meg a dolgozat kijelentését. A tézis kijelentése a Prédikátor 1:1-ben található: „Mindennek megvan a maga ideje, és minden dolognak megvan a maga ideje az ég alatt.”
Mindennek megvan a megfelelő ideje. Az emberi élet nem véletlen. A Prédikátor azt hirdeti, hogy „minden ügynek megvan a megfelelő ideje az ég alatt”.
A. Vers az időkről (3:2-8)
A Prédikátor a Prédikátor 3:2-8-ban található verssel illusztrálja tézisét, miszerint mindennek megvan a maga ideje. Ez a vers huszonnyolcszor említi az időt. Ennek megvan az ideje, és megvan annak is – huszonnyolcszor. Egy kommentátor azt mondja, hogy „olyan óra hangzik, amely menthetetlenül és az emberek kívánságaitól függetlenül folyamatosan ketyeg és üt. Bármi is történik, és nem tudsz ellene tenni semmit."
